2013. július 15., hétfő

Óriáskerék

Ugyebár megkérdeztem,hogy elszeretnétek-e olvasni az élménybeszámolómat egy rövidke részben az óriáskerékről, és a többiről. Sokan szerettétek volna, így csináltam nektek képeket is, elég sokat, bár a végén a fényképezőgépem szortírozása közben elég sok kikerült a kukába, mert mégsem olyan volt, mint aminek én elképzeltem.
Az óráskereket gyalog közelítettük meg, körülbelül 30 perc sétával, egy rövidebb úton, mert találkozónk volt. Összesen egy ilyen "kabinba" 8-an férnek bele, és mi ezért is úgy oldottuk meg a dolgokat,hogy pontosan 8-as legyünk. Sokan közülünk eléggé féltek, hiszen tériszonyuk volt, de mégis annyira jó érzés volt.
Volt VIP "kabin" is, én mindenféleképpen abba szerettem volna felülni, de sajnos ez nem volt megoldható!
Körülbelül 15 percet vártunk mire mi is sorra kerültünk.
Úgy volt,hogy 3 kört megy az egész, de a végén még meg is lepődtünk,hogy négy kört mentünk a három helyett, így még jobban gazdagodtunk egy élménnyel! Egy kis negatívum volt az egészben,hogy annyira nem volt szép a táj, a kilátás mint amire mi számítottunk, de nagyon messzire elláttunk, és sok mindent észrevettünk. Nagyon szép volt,hogy éppen a naplementében értünk fel a csúcsra, pont a kerék közepére, és ott meg is álltunk egy 3 percre. De amikor valaki megmozdult, vagy felállt, akkor rögtön elkezdett mozogni az egész, amitől még én is kicsit megremegtem. Bár aznap nem volt annyira meleg, de mégis kellemes idő volt, és a szerencse az volt,hogy légkondit is szereltek be az összes "kabinba".

Most akkor mutatok nektek pár képet, amiket én csináltam aznap az óriáskeréken, és az óriáskerékről:











Az óriáskerék után már 9-en lettünk, és úgy döntöttünk,hogy elmegyünk egyet fagyizni, megkóstoljuk a híres, kézműves fagyit, amit már sok embertől halottunk és mindenki áradozott róla,hogy milyen jó. Megkóstoltam én is, és mondhatom,hogy igazán jó, teljesen már íze van a fagyinak. Sokkal jobb lehet érezni benne az ízeket, sokkal lágyabb, sokkal finomabb is mint a többi, utcai fagyi. Persze az ára is megvan kellőképpen, de mégis nagyon finom, és szerintem megéri. Aztán én utána ettem egy kis Macaront is, ami szintén csak isteni volt. Közben sétáltunk egy kicsit a városban, körbejártunk a Váci utcát, és sok helyre benéztünk, megittunk egy üdítőt, fényképeket csináltunk, beszélgettünk, csodás nap volt!

Erről is csináltam pár képet:








Itt én vagyok a sötét nadrágos. 

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése